A kazein festékről – 1. rész

A kazein -, vagy tejfestéket már az ókori Egyiptomban is használták ragasztóanyagnak. Manapság már festményektől kezdve, szoba- és házfestésen át, egészen a bútorátalakításig alkalmazzák.

Harry Anderson illusztráció kazein festékkel

Talán azért is használják már évszázadok, sőt évezredek óta mert könnyen hozzáférhető természetes alapanyagokból, házilag is gond nélkül elkészíthető. Persze idő és törődésigényes, ezért a boltban már kapható por állagú kiszerelésben is, amit csak vízzel kell összekeverni és kész.

kék tejfesték
gyönyörű kék koptatott komód kazein festékkel lekenve
knackstudio
kazein festékkel lekent komód tapadásfokozó nélkül

Mivel itthon csak óriáskiszerelésben lehet kapni, amivel – költői túlzással – egy évig folyamatosan tudnék festeni, (plusz egy idő után magába szívja a por a légnedvességet és ezáltal könnyen elveszti megkötőképességét a fán) ezért én magam készítem el. Mivel többféle recept létezik, ezért erről egy következő bejegyzésben fogok írni.

Addig is összeszedtem néhány tulajdonságát a leírások és a saját tapasztalataim alapján:

  1. Természetes festék, ezért akár a lakásban is használható, mert nem tartalmaz semmilyen káros anyagot. A folyékony festéknek furcsa szaga van, mintha romlott lenne, de ne ijedjetek meg, mert ez száradás után egyáltalán nem érződik. Egyébként festés közben nincs semmilyen kellemetlen vegyszer szaga, mint néhány más festéknek.
  2. Mivel nem tartalmaz semmilyen toxikus vegyszert és tartósítóanyagot, ezért egy, maximum két héten belül fel kel használni a bekevert festéket. Addig is a hűtőben tartandó. (Van aki maximum két napot ajánl, de volt már, hogy két hétig tartottam a hűtőben, de azt már szerintem sem lehet tovább húzni.)
  3. Vizes bázisú, ezért a festés során az első réteg pácszerűen beivódik a fába, a második réteg pedig fed.
  4. Mivel híg, folyékony krémszerű állaga van, ezért könnyen lehet vele dolgozni, jól elterül és a második réteg után nem hagy maga után ecsetnyomokat. Ha mégis valami látszódik, és teljesen sima felületet szeretnénk, akkor az csiszolással egyszerűen helyrehozható.
  5. Nagyon gyorsan, akár fél órán belül is megszárad egy réteg. Általában mire végzek egy réteggel, már kezdhetem is elölről a másodikat. Persze ez időjárástól és szellőzéstől is függ.
  6. Korábban írtam, hogy kiszámíthatatlan festék, mert van, hogy egyes helyeken lepereg a bútorról. Sokan emiatt előszeretettel használják, mert egy természetes, koptatott hatást ad. Ez szerintem a nagyobb, sima felületeken néz ki jól. Akik pedig jobban szeretnek a helyzet urai lenni, azoknak kitalálták a tapadásfokozót. Erről is írtam már előzőleg.
  7. Annak ellenére, hogy vizes bázisú, mégis olajfesték hatását adja. Ettől is olyan különleges vele dolgozni.
  8. Könnyen tapad a kezeletlen fára, vagy önmagához. Kezelt fa esetén, ha nem akarjuk, hogy leperegjen a festék, akkor tapadásfokozót kell használni. Az első réteg után már nem szükséges a tapadásfokozó, de én a biztonság kedvéért a másodikat is azzal kenem.
  9. Száradás után könnyen csiszolható (legalábbis jóval kevesebb munkával, mint más, normál festékek esetében), és nagyon könnyen lehet vele a koptatott, vintage hatást elérni.
  10. A benne lévő pigmentek nem alkotnak homogén színt, ezért a bútoron árnyalatnyi különbségek észlelhetők, így az még különlegesebb lesz tőle. Ettől tökéletes, hogy nem tökéletes :)

Még sok-sok infót szeretnék átadni erről a szerelemről, úgyhogy nemsokára jön a második rész…a hogyankészítsükelházilag, és mirefigyeljünkfelhasználásközben című.

Addig is használjátok ki a jó időt, és fessetek bútort a szabadban! :)


7 thoughts on “A kazein festékről – 1. rész

  1. Nagyon tetszik a részletes leirás szeretném megkérdezni hogy pigmentet hol kapok és milyet kell vennem vagy keverni hogy szürkés uszadékfa szint kapjak.köszönöm

    1. Bármilyen vízbázisú pigmentet használhatsz a színezéshez. Festékboltban is lehet kapni tubusban, amivel a fehér falfestéket szokták színezni.
      Először próbáld ki a színösszeállítást valamilyen otthon lévő vízfestéken, pl. temperán. A színkeverés attól függ, hogy milyen színű pigmentet találsz az üzletben. Az uszadékfához én szürkét és egy kis világosbarnát kevernék össze.
      Szürkés-barna uszadékfa színt lehet egyébként már gyári tejfestékben is lehet kapni itthon. Ilyet:
      http://azurbagoly.hu/termekreszlet.cshtml?menu=2&pg=9&kollId=0&item=15&co=0&ta=40

  2. Szia! Lehet rá lakkozni? Mert bírnia kellene a takarítást kicsik mellett…Házi chalk paint-et használtál már? Nagyon hálás vagyok az infókért, nagyon jó a cikk!
    Üdv Mónika

    1. Szia Mónika!
      Örülök, hogy hasznos volt az infó :)
      A tejfestékre bármilyen fedőréteget rá lehet kenni, bár én a lakkot még nem próbáltam. Egyszer festettem falépcsőt két komponensű fedőlakkal. Az bírja a megpróbáltatásokat, csak a szabadban, vagy jól szellőző helyen kell dolgozni vele, mert iszonyú erős szaga van. Viszonylag sűrű sörtéjű ecsetet érdemes használni, nehogy csíkos legyen a felület.
      Házi kréta alapú festékkel még nem festettem, úgyhogy arról nincsenek tapasztalataim.

      Adél

  3. Nagyon tetszi ez a bejegyzés, szépen összefoglaltál mindent, amit tudni kell erről a festékről, nekem nagyon hasznos volt. Én egy külföldi gyártásúval próbálkoztam még nyár elején, egy nagyon fényesre lakkozott felületre kentem fel tapadásfokozó nélkül, és az egyik részén megtapadt, a másikról lepergett. Szerinted ennek mi lehet az oka?

    1. Örülök, hogy hasznos volt a infó :)
      Kezelt felületen (lakk, politúr, viasz, stb.) nem tapad meg mindenhol a festék. Néha az egész felületről lepereg, néha pedig csak egy részéről. Mintha önálló életet élne. Pontosan nem tudom, hogy miért. Talán ott zsíros volt a felület, vagy nem tudott beivódni annyira, mint más részeken. Ha szeretnéd, hogy jobban tapadjon, akkor érdemes előtte megcsiszolni, és zsírtalanítani. Bár ilyen esetre inkább ajánlatos a tapadásfokozó használata. Úgy vettem észre, hogy a nagyobb, sima felületeken néz ki jól ez “chippy look”.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s