Bútorviasz és barátai, avagy milyen fedőréteget válasszunk

Ezt a bejegyzést már réges-rég szerettem volna megírni, mert szerintem szervesen hozzátartozik a porózus festékekkel (tejfesték, krétafesték) való bútorfestéshez. Amikor bútorfelújításba fog az ember és azon töpreng, hogy mit is szeretne kihozni az előtte álló asztalból, szekrényből, komódból, a festékválasztáson kívül a fedőrétegre is érdemes gondolnia. A bútort – akár fa, akár festett – érdemes megvédeni a napi használattól, pakolástól, törölgetéstől, stb. Elég nagy a választék fedőrétegekből és én is csak néhányat próbáltam ki idáig, úgyhogy az eddigi tapasztalataim mellett az egyetemes tudást (azaz ez esetben a világháló információ áradatát) is igénybe vettem a bejegyzés összeállításához. A viasz, a lenolaj, a sellak és a lakk használatáról olvashattok néhány keresetlen – vagy épp keresett – szót.

Bútorviasz

viaszNagyon színes a paletta bútorviasz ügyben. A kemény viasztól a margarin állagú lágy viaszig lehet találni kedvünkre valót. Létezik még többféle színárnyalat is a világostól a sötétig, a fehértől a feketéig, attól függően, hogy milyen színanyagot kevernek hozzá.

viasz-1Hogyan használjuk: A viaszt pamut ronggyal, sűrű sörtéjű ecsettel, esetleg szivaccsal körkörös mozdulatokkal vigyük fel vékony rétegben a bútorra úgy, hogy közben igyekszünk a felületbe beledolgozni azt. Ezután egy puha száraz ronggyal töröljük le a felesleget  és a felületet jól dörzsöljük át. Létezik külön erre a célra gyártott lószőrkefe is, de én ilyet még nem használtam. Minél tovább dörzsöljük, annál fényesebb felületet kapunk. Az egyszer biztos, hogy a viaszolás minden esetben erősíti a karizmokat :)

Azt mondják az okosok, hogy a teljes keményedés körülbelül 30 napig tart (ez azt hiszem, hogy az olajokra is igaz). Viszont, ha már tapintásra száraz (az átdörzsölést követően), akkor már nyugodtan használhatjuk, rakodhatunk rá.

Előnyei:

  • könnyű vele dolgozni, egyszerűen létrehozhatunk szép sima felületeket
  • kiemeli a festék és a fa textúráját
  • a sérült felületeket könnyen lehet javítani

Mire érdemes figyelni:

  • kültéri felületeken nem javaslom a használatát, mert a nagy melegben a napon megolvadhat
  • érzékeny a vízre, ezért olyan felületeken ne használjuk, ahol közvetlen víz érheti, rácsöpög a víz, ilyesmi
  • néhány bútorviasznak erős szaga van, ezért nyitott ablaknál, vagy a szabad levegőn érdemes dolgozni vele

Lenolaj

lenolaj

Ha festékről és nem sima fáról van szó, akkor nekem jelenleg ez a kedvencem, mert nagyon könnyű vele dolgozni és szép felületet ad.

Használata: Műszál mentes ronggyal vagy sűrű sörtéjű ecsettel kenjük a felületre vékony rétegben. Én ecsetet használok, amivel ripsz-ropsz felviszem. Ezután várok kb. fél órát és letörlöm a fennmaradt olajat. Ha nem töröljük le, akkor nem szárad meg rendesen és ragadós marad a felület. Mindig csak annyit vigyünk fel, amennyit beszív a felület, a többit töröljük le és hagyjuk megszáradni néhány órát, vagy egy teljes napot. Én három vékony réteget szoktam felvinni, biztos, ami biztos. Amíg felszívja a felület az olajat, addig jó úton jár az ember.

lenolaj 1

Előnyei:

  • nagyon könnyű vele dolgozni
  • száradás után egy jól védő felületet kapunk
  • remek víztaszító
  • teljesen természetes anyag
  • amolyan lágy selyemfényt ad a felületnek, ami nekem nagyon tetszik, ezért tettem az előnyökhöz, bár lehet, hogy ez valakinek nem jön be
lenolaj
Egy réteg fekete tejfesték lenolajjal kezelve és kezeletlenül (balról jobbra)
lenolaj-viasz
Három réteg lenolaj száradás után (bal oldalon) és viasz (jobb oldalon). (Más fényben fényképeztem, mint az előző képet, de a kettő közti különbség jól látható.)
Mire érdemes figyelni:
  • elég erős a szaga, ezért tartsuk szabadban, vagy egy külön szobában a kezelt bútort néhány napig
  • hosszú a teljes száradási ideje
  • a festék sötétebb árnyalatot kap tőle, ahogy a fenti képen is látszik

Sellak

https://i0.wp.com/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Shellac_board.JPG
Kép forrása: wikipédia

Sellakot csak fán használok mert sárgás árnyalata van, és nem túl szép látvány a festékre kenve. Ezen kívül nagyon jó még azokra az esetekre, ha a fában lévő tanninok átütnek a világos festéken. Így nem szükséges a legdrágább lakkot, vagy alapozó festéket megvennünk.

A használatáról nem nagyon szeretnék írni, mert még én is keveset tudok róla. A lényege, hogy több rétegben kell felvinni a felületre különböző technikával, és a rétegek közt néha  csiszolni. Ha fára viszem fel, mivel kezdő politúrozó vagyok, ezért a végén még teszek rá egy réteg viaszt is, így a víztől és a karcolásoktól is védett lesz a bútor. Ha a tanninok leküzdése érdekében használjuk, akkor elég egy ecsettel vékony rétegben felkennünk a felületre. Ennyit még én is tudok ;)

Előnyei:

  • fafelületek esetén tartós megoldás
  • gyönyörűen sima és csillogó felületet ad (nézzétek csak meg az antik bútorokat, amire azt hinné az ember, hogy lakk)
  • viszonylag olcsón hozzá lehet jutni

Jó tudni:

  • nehéz vele dolgozni (szerintem). Hosszú évek gyakorlata és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy igazán szép felületet tudjunk létrehozni.
  • sárga árnyalata van (külföldön lehet átlátszót is kapni állítólag), ezért főleg világos festékeken eléggé meglátszik

 Lakk

lakk
Vizesbázisú parkettalakk

Sokféle lakk kapható a boltokban, már olyan is, aminek nincs erős szaga, és beltérben simán lehet vele dolgozni anélkül, hogy facsarná az ember orrát, ami nagyon fontos szempont szerintem.

Én vizes bázisút használok, amit kültérre nem ajánlok, legalábbis azt, amit én vettem, mert lefestettem vele egy madárodút, amit aztán az eső sajnos kikezdett. Nem nagyon tudom, hogy mitől lesz egy lakk vízálló, ezért a legjobb megkérdezni a festékboltban az eladót, hogy mit ajánl.

Használata: én a felület portalanítása után 2-3 nagyon vékony rétegben ecsettel szoktam felkenni a felületre és az utolsó réteg kivételével lecsiszolok minden réteget a száradás után (az a fajta, amit én használok 1 óra alatt szárad). A csiszolást azért ajánlom, mert így lesz szép sima a felület.

Előnyei:

  • a vízálló lakk jó vízzáró, ezért fürdőszobában, konyhában simán használhatjuk
  • tejfesték esetén szokták ajánlani, hogy ha nagyon lepereg  a felületről, akkor a lakk jobban megfogja, mint a viasz, ezért hosszútávon biztosabb
  • jó strapabíró
  • van akinek előny és van akinek nem, hogy a lakkozott felület kicsit más hatást ad, mint a viasz, nem sötétíti annyira a felületet, ezért a festék színe nem fog olyan drasztikusan megváltozni, mint, ha viasszal, vagy lenolajjal kezeltük volna

Mire érdemes figyelni:

  • festéskor érdemes szellőztetni
  • van, amelyik viasznak elég hosszú a száradási ideje, ezért a munkaidőbe jó, ha ezt belekalkulálja az ember

Fontos, hogy mielőtt nekilátunk bármelyik fedőréteg felvitelének, előtte mindig alaposan tisztítsuk meg a bútor felületét a portól.

Ösztönzök mindenkit a saját tapasztalatszerzésre, mert én is úgy vagyok vele, hogy sokat olvasok ezekről a technikákról, mégis akkor tanulok a legtöbbet, miután kipróbáltam. Mindig rájövök valami újra, hogy mit lehetne máshogy csinálni, fejleszteni.

Megjegyzés: a leírásban igyekeztem összeszedni a fontosabb tudnivalókat, illetve a saját véleményemet ezekről az anyagokról. Ha valami kimaradt, vagy pontosítás szükséges szívesen veszem a hozzászólásaitokat. Tudom, hogy van néhány remek bútorfelújító is a blog olvasói közt, ezért kíváncsian várom a véleményeket.

 


7 thoughts on “Bútorviasz és barátai, avagy milyen fedőréteget válasszunk

  1. Szia!

    Nagyon hasznos cikk. Jelenleg kanapé felújítás előtt állok, de ezen az oldalon nagyon sokat tanultam, köszönöm!

    Üdv!

  2. Szia! Abban tudnál segíteni, hogy hol lehet lenolajat beszerezni? Natúr fára is ajánlod?

    1. Szia Betti!
      Festékboltban szoktam lenolajat vásárolni, szerintem bármelyikben lehet kapni. Amit én veszek, az 900 Ft körül van. Kezeletlen fára is lehet kenni, ugyanúgy, ahogy a festéket, a fát is besötétíti. Én eddig csak fenyőn próbáltam ki, az nem tetszett igazán, de sötét színű faanyagon el tudom képzelni, hogy szép lesz.
      Adél

  3. Én is nagy élvezettel olvastam! Klassz kis összefoglaló. Nekem hasznos is volt, mert a lenolajkencéről szinte semmit nem tudtam. Köszi!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s