Kárpitozós küzdelmeim

szék- előtte

Tavaly nyáron sikerült összeszednem lomtalanításkor két egész jó állapotban lévő széket. Mondjuk már akkor is sejtettem, hogy nem lesz egyszerű feladat a felújításuk, de szeretem a kihívásokat. A kárpit lebontása még simán ment, mert ahhoz csak idő és minimális erőnlét szükségeltetik, de a felépítéssel már bajban voltam.

IMG_3815A székek vázát először itt-ott megragasztottam, hogy stabil legyen, majd lefestettem és antikoltam.  Ez volt a munka könnyebbik fele…és itt meg is állt a tudomány(om). Betettem őket a sarokba és szép csendben várták, hogy sorra kerüljenek. Persze a fejemben már rég eldöntöttem, hogy milyen minta lesz rajtuk, de az csak az utolsó lépés. Addig még volt mit tanulni…

Először is beszereztem egy alapvető kárpitos szerszámot, a heveder feszítőt (nem biztos, hogy ez a hivatalos neve), megnéztem egy csomó oktató videót a you tube-on, majd végre vettem a bátorságot és nekiláttam a munkának.

Az első lépés a hevederezés volt. Természetesen elszámoltam magam a hossznál, vagyis nem, csak a biztonság kedvéért sűrűbben raktam, mint az eredeti volt, ezért pont a közepén elfogyott a heveder. Így ilyen szép mintás lett a szék alja. No, de annyi baj legyen. Nekem még tetszik is. Látjátok a fenti képen a baloldali széken mennyire ritkás a hevederezés? Na én ehhez képest szuperbiztosra mentem.

4

Ezután – csak mert az egyik videón ajánlották, hogy az jó, –  ráálltam, hogy megnézzem nem nyikorog-e. Jelentem nem nyikorgott! Hevederezés kipipálva!

5

Ezután sikereimen felbuzdulva szépen letisztítottam a rugókat, mert jó rozsdásak voltak…

kárpitos rugók

…és nekiláttam a rugózásnak. Persze szigorúan, csak miután megnéztem néhány videót róla.  Miután kétszer vissza szedtem a rugókat (már nem is emlékszem, mi volt az oka), és már lábbal nyomtam le őket felülről, miközben a zsineget feszítve, erősen kalapáltam a szöget a székbe, és még úgyse ment, hát feladtam. Akkor ilyen állapotban volt:

rugózás

A rugók rögzítése egyrészt azért volt nehéz, mert a székváz oldalába kell kalapálni a szögeket (amik még nem is voltak odaillők) és nem a tetejébe, amihez elég nehéz volt hozzáférni. Másrészt pedig nem szerettem volna, hogy olyan púpos legyen az ülés része, mint amilyennek eredetileg kinézett, ezért próbáltam jól lenyomni. Végül kiderült, hogy van ennél egyszerűbb és kevésbé erőt próbáló megoldás is.

Biztos megfordult a fejetekben, hogy miért nem kértem meg valakit, hogy segítsen. Meg kell mondjam, hogy megtettem. Több helyen is kérdeztem, hogy vállalnak-e oktatást, de sajnos mindig nem volt a válasz. Egy kárpitos kivételével, akinek épp rengeteg munkája volt, így megbeszéltük, hogy majd nyár végén visszanézek hozzá…így el is telt a nyár és én vissza is mentem :) Sajnos igazi oktatást nem vállal ő se, de legalább megmutatott néhány trükköt és fogást, amit másképp tényleg nem találtam volna ki sehonnan. Az első és az én szempontomból legfontosabb az volt, hogy a rugókat ketté lehet vágni. Ki gondolta volna!? Ő simán harapófogóval kettécsippentette, én meg otthon…hát, hogy is mondjam…a harapófogóval megkarcoltam a rugót. Nem vagyok túl erős, na. Viszont mire jó az ember családja, ha nem arra, hogy flexszel kettévágják a kárpitos rugóimat!?

Miután minden előkészületet megtettem, megvettem az immár megfelelő szögeket és készen voltak a félrugók is, belekezdtem a munkába. Persze addigra már a felét elfelejtettem, hogy melyik irányból kell a csomót megkötni, meg hurkolni, de egy kis bíbelődés és egy egész délután után kész lettem vele. Meg kell mondjam, hogy egész jó lett a végeredmény. A kárpitos iskolában a szépségért biztos nem kapnék kitűnőt, de a célnak megfelel. Szerintem tartani fogja a popsikat.

1

És a magassága is elég lesz. A sarkokba raktam a félrugókat, középre pedig egy egészet.

2

Ezután még bevontam egy réteg zsákvászonnal, amit szintén az oldalához tűztem tűzőgéppel.

szék kárpitozás

Most itt tartok és ismét tanácstalan vagyok, mert fogalmam sincs, hogy mit tegyek rá. Szivacsot nem szeretnék használni, mert az lehet, hogy nem elég tartós. Láttam néhány más megoldást, de nem tudom, hogy melyik legyen. Most várok valami égi jelre. Szerintem egy hozzáértő hozzászólás már égi jelnek számítana ;) Szóval ha valakinek van ötlete, azt szívesen veszem.

 


5 thoughts on “Kárpitozós küzdelmeim

  1. Üdvözlöm! De kit? A rugókötöző úrnak szeretnék írni. A szakma legnehezebb részéhez fogott hozzá. A kötözést teljesen jól csinálta. Szörözés lenne, ha belekötnék. Oktató létemre nem lenne szabad mondanom, de az a jó kötözés, ami tartós.! A szövet alatt a kutya sem látja. A neten számtalan egészen rossz kötözést lehet látni kárpitos műhelyekből. A zsákvászonra tegyen un. filcet. Arra pedig nyugodtan rakhat 3 cm vastag szivacsot, 70-es VLIES vattát, szövetet, amit rögzítsen tűzőkapoccsal. (Honnan van ez a pisztoly? Lehet nem is laikus maga?) A kapcsot takarja dísszegsorral!

    1. Kedves Tamás!
      Köszönöm a segítő hozzászólást! Megfogadom a tanácsát a felújításkor.
      A kárpitozást csak hobbi szinten űzöm, de a legelején történt próbálkozások rámutattak, hogy megfelelő szerszám nélkül nem lehet szépen csinálni, vagy nagyon nehéz, így befektettem a ilyen klassz gépekre. Így már élvezhető is a munka :) Mindent a “saját bőrömön” tanulok csak szép sorjában.
      Üdv: Adél

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s