Mostanában több retro bútort láthattok a blogon. Valami megmagyarázhatatlan okból vonzanak ezek a letisztult formázatú bútorok.
Ez az első olyan bútor, ami csak többszöri nekifutásra készült el. Az agyam legkifinomultabb bugyraiban – a különböző színek, színkombinációk és árnyalatok találkozásánál, – már láttam lelki szemei előtt ezt a szépséget olyan árnyalatokban pompázni, amit még soha senki azelőtt. Egy vagány, a tömegből már első ránézésre kitűnő bútordarab volt. Viszont amikor visszapottyantam a valóságba és már nem a lelki szemeim előtt ragyogott…őszintén szólva lehangolónak találtam. Talán az elvárásaim voltak túl nagyok, de akkor úgy éreztem ennél randább nem is lehetett volna. Pedig olyan jónak indult! Aztán valahogy letért a pályájáról. Így hát hirtelen felindulásból – miután már egy egész napot eltöltöttem vele – gondoltam egyet és inkább átfestettem. Ilyenre. És így már tetszik.
Ez a retro komód még a leendő gazdáját keresi. Ha érdekel keress a facebook-on, vagy e-mailen.
Renovatúra Műhely 